A POLGÁRŐRSÉG BEMUTATKOZIK

Amit tisztázni kell:
A polgárőrség egyértelműen pártsemleges szervezet, olyannyira, hogy Alapszabályunkban külön és kiemelten határolódunk el mindennemű pártpolitikától. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a polgárőrséget, a polgárőrségek szövetségeit és tagszervezeteit, akár a demokrácia modelljeként is említhetnénk, ugyanis sokféle rendű, rangú, politikai meggyőződésű, nemű, nemzetiségű, etnikumú emberek alkotják, akik azonban egy sarkalatos dologban egyetértenek: közrend és közbiztonság nélkül , sem gazdasági sem politikai rendszer nem létezhet.

Általában a témáról...
Ezek a polgárok a közrend és közbiztonság érdekében szervezetten és tervszerűen tenni is hajlandók, egyesületekbe, szövetségekbe tömörülve.

A polgárőrségekben, társadalmi munkában dolgozó idősebbek és fiatalabbak felismerték a kor kihívását, tudomásul vették, hogy az állam - legyen az bármilyen színű kormánnyal fémjelzett is - többek között - éppen nyitottsága, demokratikus volta következtében sehol a világon nem tudja egyedül megoldani a közbiztonság kérdését.

A magántulajdon védelme azonban nem csak az un. állam feladata, hanem azé is akié az a bizonyos magántulajdon, vagyis az állampolgáré. Magyarországon az elmúlt évtizedekben elkényelmesedtünk ebből a szempontból, ugyanis a paternalista rendszer sajátja, hogy polgárai az “állam bácsitól” várnak el mindent, és úgy is érzik, hogy meg is kapják.

 Ennek azonban ára van. Természetes dolog, hogy a legpuhább diktatúra jelenlétekor is az állampolgárok körében nagyobb a fegyelem, mert sokkal jobban respektálják a törvényeket. A felülről, központi rendeletekkel szabályzott -legtöbb esetben túlszabályzott - rendszerben az eligazodás is egyszerűbb. Cserébe kapják a “felülről” jövő “gondoskodást”.

 Alapvetően más a helyzet egy demokratikus rendszerben, ahol a polgárok “felülről” csak törvényi kereteket kapnak, az állam sok területről kivonul.

Egyre több a megengedő (liberális) és/vagy nem tiltó szabály, felértékelődik az önkéntes jogkövetés intézménye, mint a társadalom egyik alappillére.

 Hazánk azonban speciális helyzetben van. Egy viszonylag hosszú ideig tartó puha egypárti diktatúrát - szinte egyik napról a másikra - felváltotta a többpárti parlamenti demokratikus rendszer, amelyben a polgárok többségének nem volt gyakorlata.

A polgárőrségek kialakulásának közvetlen okai.
A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, majd a rendszerváltáskor - “a nagy demokratikus győzelmi eufória” idején - megkezdődött és viszonylag gyorsan végbement a politikai intézményrendszer átalakulása, kinyíltak a határok, az óvatos preprivatizációt felváltotta a vállalkozások gyors elszaporodása, ugyanakkor a szabadságot többen összetévesztették a szabadossággal. A rendőrség és az igazságszolgáltatás elbizonytalanodott, törvényvákuumok keletkeztek, többször indokolatlan közkegyelmet vezettek be. A bűnözők felbátorodtak, valamint a határok átjárhatósága lehetővé tette a bűnözés importját is.

Az elkövetett és ismertté vált bűncselekmények száma nem egészen két év alatt megduplázódott. A bűncselekmények közül is a lakosságot legjobban irritálók száma növekedett a legnagyobb mértékben. Ezek közül is kiemelkedtek a gépjárművek és a lakások ellen, továbbá a közterületeken elkövetett garázda cselekmények. Látványosan emelkedtek az utcai támadások, a közintézmények, iskolák, hivatalok, és - az árrobbanás egyenes következményeként - a kereskedelmi egységek ellen elkövetett bűntettek és a súlyos szabálysértések. A lakosságot is, és ami a nagyobb baj volt, a rendőrséget is váratlanul és felkészületlenül, sokkszerűen érte mindez. A lakosság úgy érezte - és nem indokolatlanul -, hogy a közbiztonság összeomlott. A sokk szerencsére nem tartott sokáig. Beindult a lakosság természetes önvédelmi reflexe, amelynek következményeként egy adott lakóterületen - szinte magától - megszerveződött, hogy sötétedés után elmentek a gyerekekért az iskolába, a buszmegállóba, az egymást ismerő szomszédok egyeztették ki, mikor viszi sétálni a kutyáját stb.

 Ez volt a kezdet. Ezután a rendszeres találkozások, közös séták tervszerűvé és rendszeressé váltak, és egyre több bűnelkövetőt értek tetten ezek a “baráti őrjáratok”.

Az újjáalakulás szervezése:
immár új bírósági bejegyzés alatt - 1999 február végén kezdődött el. Május 05-én 18 fővel megalakult a Polgárőr Egyesület. Az egyesület célja, amint az alapító okiratunkban is szerepel a következő:

 “ az egyesület Kunszentmiklós város közbiztonságának javítása, a területen élő polgárokszemélyének és vagyonának védelme érdekében létrehozott önkéntes társadalmi szervezet. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik a különböző szintű és hasonló célú társadalmi szervezetekkel, valamint az állami szervekkel”.

 Tag lehet az aki :

A megválasztott tisztségviselők a következők lettek:
Elnök: Hajdu Antal BM.Polgári Védelem kirendeltség vezetője 30/9687-971
E-mail: ahajto @ freemail.hu
Elnökségi Tagok:( Alelnök) Szabó Zoltán Bácsvíz Rt telepvezető: Szűcs János vállalkozó.A bírósági bejegyzés után 1999.08.01.-én kezdtük a munkát saját gépkocsikkal.Év végéig a következő feladatokat láttuk el, természetesen a rendőr járőr közreműködésével ,mivel nekünk nincs intézkedési jogkörünk - A létszám kb. 40 főre növekedett-

És még a felsorolás nem teljes.
Szolgálati órák száma: 1999.08.01.-1999.12.31.
2232, ez forintosítva: 200Ft/óra=446400.-FT
Gépkocsik rezsijét tekintve:150X800= 120000.-Ft
Összesen:566.400.-Ft/ 5 hónap alatt

Együttműködési szerződésünk van a Szegedi Posta Igazgatósággal.
Pályázatot nyújtottunk be az OKBK-hoz , de nem voltunk a díjazottak között.
Elkezdtük az alapvető önvédelmi fogások tanulását, alelnökünk ugyanis karate edzői
képesítéssel rendelkezik.
Havi 1 alkalommal tartunk tagjaink részére képzést, közösen a Kapitányság vezetésével.Fontosnak tartjuk a Lakossággal való közvetlen kapcsolattartást, mert bizalmuk nélkülnem tudnánk munkánkat végezni.
2000. november közepén már 60 fős tagsággal rendelkezünk, így ezúton is felhívjuk a
Tisztelt szentmiklósiakat, tagjaink közé beléphetnek a fentebb említettek szerint.

Hajdu Antal elnök